Amikor a piaci kínálatot fürkésszük, gyakran találkozhatunk olyan szakkifejezésekkel, melyeket esetleg nehezen értünk. A címben szereplő elnevezések nem a terület méretére utalnak és nem is minőségi sorrendet jelölnek.
A loggia nem lóg ki az épület síkjából, hanem a homlokzaton belüli térből veszi el a helyet. Felülről és mindkét oldaláról zárt, gyakran a könyöklője is épített fal. Kialakításánál fogva könnyen beépíthető. Főleg paneleknél lehet többször látni, hogy beépítik, ezzel növelve a hasznos területet.
A terasz alulról alátámasztott szerkezet. Leginkább családi házaknál és földszinti lakásoknál jellemző. Divatos, modern és kedvelt változata a társasház legfelső szintjén lévő tetőterasz. Kifejezetten látványos a zöldterasz, mely igazán kellemes környezetet teremt a városi kikapcsolódáshoz, reggeli kávézáshoz, esti borozgatáshoz. A penthouse jellegű lakások terasza akár 40-60 nm is lehet.
Erkély: Az épület homlokzati síkjától kinyúló konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér, mely oldal irányban legalább félig nyitott. Fontos, hogy fölötte is van egy másik erkély, esetleg valamilyen határolóelem, illetve, tudni érdemes, hogy NEM számít bele a hasznos alapterületbe!
Segítünk, hogy könnyen menjen a lakás alapterületének kiszámítása is. A terület lemérését érdemes saját magunk végezzük, hogy biztosan a valós eredményt kapjuk. Az erkélyek/loggiák/teraszok beszámítására nincs egységes megállapodás. Más-más mértékben számítja ezeket a kivitelező, az ingatlanos, az építési hatóság, illetve az építési jog is. Jogi értelemben az erkélyt, teraszt egyharmaddal, a loggiát pedig egyketteddel kellene beszorozni, hogy valós értéket kapjunk.
Egy lézeres távolságmérő használatával pontos méreteket kaphatunk, rövid idő alatt. Ezeket egy alaprajzon ábrázolva némi matek után máris láthatjuk a tényleges alapterületet.
