Egy ingatlan öröklése önmagában is összetett folyamat, eladása pedig számos bonyolult jogi, adó és ingatlanügyi kérdést vet fel. Ha felkészültek vagyunk, akkor akár milliókat is megtakaríthatunk egy ilyen ügylet során.
Fontos, hogy egyenes ági öröklés során nem kell hazánkban adót vagy illetéket fizetni az örökölt ingatlan után. Viszont az ingatlan eladása során az értékesítés már személyi jövedelemadó (SZJA) köteles lesz.
Főszabály szerint, az ingatlan tulajdonjogával csak a tulajdonos rendelkezhet, vagyis az a személy, aki az ingatlan tulajdoni lapján tulajdonosként fel van tüntetve. Ebből következően, ha ez a személy elhalálozik, az ingatlannak ideiglenesen nem lesz tulajdonosa, vagyis forgalomképtelenné válik egészen addig, amíg az örököse megszerzi a tulajdonjogot, és bejegyzésre nem kerül a tulajdoni lapra.
Örökösként ezután tudunk csak az ingatlannal bármit is kezdeni.
Amikor valaki ingatlant örököl és azt eladja, akkor a két esemény között értéknövekményhez jut. Ennek a növekvménynek az adóztatását jelenti a jövedelemadó ebben az esetben. Az eladott örökölt ingatlant 15%-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.
Az öröklés a halál időpontjában megtörténik, míg az ingatlan megszerzésének időpontja az örökség megnyíltának napja. Azért fontos, hogy a két dátum különböző (is lehet), mert sok esetben a hagyatéki eljárás évekig is tarthat. Ez pedig befolyásolhatja az ingatlan hatóság által becsült értékét.
Amikor eladjuk az örökölt ingatlant, akkor a jövedelemadó alapját az alábbi módon kell kiszámolni:
Jövedelemadó alapja = vételár – elszámolható és igazolt költségek
Vagyis a végső vételárból le kell vonni az igazolható és elszámolható költségeket. Ez lesz az adófizetési kötelezettség alapja.
Igazolt és elszámolható költségek:
az ingatlan megszerzésére költött összeg és az ezzel összefüggő kiadások
az ingatlanon végzett értéknövelő beruházások
a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadások (pl: az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeg)
Fontos, hogy minden költséget számlával, hiteles bizonylattal vagy okirattal kell igazolni.
Érdemes tudni viszont, hogy a költségekkel csökkentett bevétel tovább csökken attól függően, hogy a lakás eladása mikor történik meg a megszerzéshez képest.
0-1. Átruházásra (eladás) a megszerzés évében vagy az azt követő (első, 1.) évben törétnik meg
Ilyenkor a vételár – költségekkel csökkentett összeg 100%-a jövedelemnek
2. Ha az ingatlan megszerzését követő 2. évben történik az eladás
Ilyenkor a számított összeg (bevétel – költségetk) 90%-a az jövedelem.
3. Ha a harmadik évben történik az eladás
Ilyenkor a 60 %-a a jövedelem.
4. Ha negyedik évben történik az értékesítés
akkor a (bevétel – igazolt költség) 30%-a számít jövedelemnek
5. Ha az ötödik évben vagy az után történik az értékesítés
Akkor 0 % számít jövedelemnek.
Vagyis öröklés utáni 5. évtől kezdődően jövedelemadómentesen lehet eladni egy ingatlant.
A jövedelemadót tehát az alábbi módon kell megfizetni:
eladási ár – költség – évekre vetített %-os korrekció
az így kapott jövedelem alapján 15%-os SZJA fizetési kötelezettség jelentkezik.
Adóbevallási kötelezettség
Ha eladunk egy örökölt ingatlant, akkor azt az adóbevallásban a személyi jövedelemadó keretében önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni. És az adót is ez alapján kell megfizetni.
Tehát ha idén eladsz egy örökölt ingatlant, akkor a következő évi adóbevallás során kell bevallani és megfizetni az összeget az állam felé a fenti számítási képlet alapján.
