A lakásod bérbeadásakor az egyik fontos és biztonságot nyújtó tényező: a kaució. De mit takar ez pontosan? Milyen összegű kaució elfogadott általánosságban, és mikor jár vissza a bérlőnek? Hogyan lehet a kaucióval kapcsolatos buktatókat elkerülni?
A kaució fontossága
A bérleti kaució egy olyan biztosíték, amelyet általában lakás bérlet esetén kell fizetnie a bérlőnek. Ez az összeg a bérbeadó számára biztosítja, hogy esetleges károk vagy bérleti díjhátralékok esetén ne szenvedjen anyagi veszteséget.
A kaució összege általában 1-3 havi bérleti díjnak felel meg. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a magasabb kaució összeg kevesebb bérlőnek lehet elérhető, ugyanakkor nagyobb biztonságot nyújt a bérbeadónak. Az összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az ingatlan berendezési tárgyainak értékét is.
A bérbeadó akkor vonhat le a kaució összegéből, ha a bérlő nem adja vissza az ingatlant az eredeti állapotában. Különösen hasznos a kaució, ha a bérlő elhagyja a bérleményt tartozással. Fontos, hogy a kaució ne lehessen felhasználni a bérleti díj kifizetése helyett, mert így a bérbeadó nem tudja fedezni esetleges veszteségeit.
Néhány dolog, amit kerülni kell, ha bérbeadók vagyunk:
- Ne adjuk ki a lakást kaució nélkül
- Ne engedjük meg a kaució részletekben vagy utólag történő fizetését
- Ne engedjük meg, hogy a bérlő fogyassza el a kauciót
- Ne használjuk fel azt
Mikor történik meg a kaució visszafizetése?
A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő visszakapja a kauciót, ha…
- az utolsó rezsiszámlák rendezve lettek
- visszakaptuk a kulcsokat
- a bérlő hivatalosan kijelentkezett az ingatlanból
- a bérlő által előfizetett szolgáltatásokat (például internet, tv) az adott címen lemondta,
- az ingatlan az elvárt állapotban van
Fontos mindig ellenőrizni az ingatlan állapotát a kaució visszafizetése előtt, különösen ha korábban felvettünk leltárt a bérléskor, hogy bizonyosak lehessünk az ingatlan állapotában és a bérlő által megfizetett összeg igazságos elszámolásában.
Kaució és jogi háttér – mit érdemes rögzíteni a szerződésben?
A kaucióval kapcsolatos félreértések és viták döntő többsége abból adódik, hogy a bérleti szerződés nem fogalmaz elég pontosan. Pedig a kaució jogi szerepe egyértelműen meghatározható: nem előre kifizetett bérleti díj, hanem biztosíték, amely a bérbeadó érdekeit védi a szerződésszegésből eredő károk esetén.
Éppen ezért fontos, hogy a szerződésben részletesen szerepeljen, milyen esetekben jogosult a bérbeadó a kaució részleges vagy teljes felhasználására. Ide tartozhat például a bérleti díj elmaradása, a közüzemi számlák rendezetlensége, illetve az ingatlanban keletkezett, bizonyítható károk megtérítése. Ugyanilyen lényeges az is, hogy a szerződés rögzítse a kaució visszafizetésének módját és határidejét, hiszen ez mindkét fél számára kiszámítható keretet ad a bérleti jogviszony lezárásához.
Egy átgondolt, világos megfogalmazású bérleti szerződés nemcsak jogi védelmet nyújt, hanem a későbbi konfliktusok nagy részét is megelőzi, hiszen egyértelművé teszi, mire számíthat a bérlő és mire a bérbeadó.
Leltár és dokumentáció – a kaució valódi biztosítéka
A kaució önmagában még nem jelent teljes körű biztonságot, ha nincs mögötte megfelelő dokumentáció. A bérbeadás egyik legfontosabb lépése ezért az ingatlan állapotának rögzítése a birtokbaadáskor. Ez különösen igaz bútorozott lakások, frissen felújított ingatlanok vagy értékes berendezési tárgyak esetén.
A részletes leltár célja, hogy egyértelmű viszonyítási alapot teremtsen a kiköltözéskor. Ha pontosan dokumentálva van, milyen állapotban kerül átadásra az ingatlan, sokkal könnyebb megítélni, mi számít rendeltetésszerű használatnak, és mi az, ami már kárnak minősül. Ez nemcsak a bérbeadó érdekeit védi, hanem a bérlőt is, hiszen így elkerülhetőek a jogtalan levonások.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol készült leltár és fényképes dokumentáció, ott a kaució elszámolása sokkal gördülékenyebb, és ritkábban alakul ki vita a felek között.
Tipikus konfliktusok a kaució körül – és hogyan előzhetők meg?
A kaucióval kapcsolatos konfliktusok jellemzően nem rossz szándékból, hanem eltérő elvárásokból fakadnak. Gyakori probléma például, hogy a bérlő természetes elhasználódásként tekint bizonyos nyomokra vagy kopásra, míg a bérbeadó ezt kárként értékeli. Ilyen helyzetek különösen akkor fordulnak elő, ha a szerződés nem tér ki részletesen az ingatlan visszaadásának állapotára.
A kulcs itt is az előzetes egyeztetés és az egyértelmű szabályozás. Ha a felek már a szerződéskötéskor tisztázzák, milyen állapotban kell visszaadni a lakást, szükséges-e például tisztasági festés, vagy hogyan kezelik az apróbb használati nyomokat, akkor a kiköltözéskor ezek már nem okoznak meglepetést.
A korrekt elszámolás mindkét fél érdeke. Egy jól előkészített bérbeadásnál a kaució nem konfliktusforrás, hanem egy biztonsági elem, amely végül problémamentesen visszakerül a bérlőhöz.
Kérdésed van a lakáskiadással kapcsolatban?
Esetleg jól jönne profi segítség az ideális bérlő megtalálásához? Keress minket bizalommal!
+36 30 295 33 35
Gyakran ismételt kérdések a kaucióról
Nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A kaució nélküli bérbeadás jelentős anyagi kockázatot jelenthet a tulajdonos számára, különösen hosszabb távú bérleti jogviszony esetén.
A piaci gyakorlat szerint az egy-három havi bérleti díjnak megfelelő összeg tekinthető általánosnak. Ennél magasabb kaució már jelentősen szűkítheti a potenciális bérlők körét.
Igen, de csak abban az esetben, ha a festés a bérlő hibájából vált szükségessé, és nem a normál használat következménye. A rendeltetésszerű elhasználódás nem indokol kauciólevonást.
Abban az esetben, ha a bérlőnek bérleti díj- vagy rezsitartozása maradt, illetve ha az ingatlanban igazolható kár keletkezett, amelynek helyreállítási költségeit fedezni kell.
Ez a bérleti szerződésben rögzített feltételektől függ, de jellemzően a kiköltözést és az elszámolást követő 15-30 napon belül történik meg.
